2. Fejezet.

A Buli...

Mikor benyitottunk az ajtón már javában folyt a buli. Bármerre mentünk táncoló fiatalokba botlottunk. Zoe-val beálltunk az egyik sarokba ahol viszonylag kevesen voltak. Mikor elkezdtünk táncolni pont a kedvenc zenénk indult el szóval eléggé jól indult az este.

~~~

Zoe elsétált egy szőke sráccal kitudja hova, én pedig egyedül maradtam. Mivel egymagamban nem volt olyan jó úgy döntöttem elmegyek egy kis innivalóért. Elég sokat kellett várnom hogy végre szedhessek magamnak puncsot mivel egy veszekedő pár épp a puncsos tál előtt kezdte tárgyalni az eléggé kicsinyes problémáikat. Mikor elmentek az maga a megváltás volt számomra. Már szó szerint zsibbadtam, na meg az a nyálas kibékülés...Mikor kiszedtem magamnak az innivalómat visszaindultam az eredeti helyemre. Vagyis indultam volna ha nem jön nekem valamelyik balfék és nem borítom magamra a poharam egész tartalmát.

- Te normális vagy?! Mégis hogy az istenbe nem vettél észre?! - szidtam le azon nyomban aki magasabb volt mint én és mivel csak lefelé néztem megtudtam állapítani hogy agy fehér Converse-t és egy fekete csőfarmert.

- Elnézést, nagyon sajnálom. Csak másfele néztem.- kezdett bele a magyarázkodásba.

Felnéztem hogy megtudjam, mégis kirontotta el az estémet. A szívem majdnem megállt mikor megláttam. Az az ismerős zöld szempár. A fürtök. Harry. Meg sem tudtam szólalni annyira megvoltam szeppenve.

- Óóó, helló. Gracie ugye? - kérdezte mosolyogva.

- Igen. - válaszoltam tömören.

- Figyelj. Nagyon sajnálom hogy leöntöttelek. Tényleg nem szándékos volt. Azért is elnézést szeretnék kérni amiért tegnap olyan bunkó voltam veled. De nem igazán bírom ha megzavarnak edzés közben.

- Semmi baj...Végülis "csak" miattad kell ilyen korán haza mennem.- Mondtam, magamon is meglepődve milyen paraszt vagyok.

-Héé, Harry.!- ugrott oda Harryhez egy gyönyörű lány. - Gyere máár.! Már várnak a többiek.- ölelt át hátulról az előttem álló fiút a lány.

- Nugi van Clarabell. Még valamit elintézek és megyek. - mondta Harry és nyomott egy puszit a lány homlokára.

-Jólvan, rendben.- sétált el Clarabell.

- Na szóval.- fordult felém Harry.- Azt hiszem ez a tiéd. Mikor ide adtad a papírokat átnéztem őket és gondolom nem egy bevásárló listát akart küldeni az apád, ezért elhoztam neked.- adta ide a papírfecnit vigyorogva.

- Na de mégis honnan tudtad hogy itt leszek?- kérdeztem értetlenkedve.

-Ja, hát ömm...tegnap este beszélgettem apámmal és valahogyan szóba jöttél..-láttam hogy elpirul és a földet kezdte bámulni.- Épp azt ecsetelte hogy apád nem nagyon akart elengedni a buliba de mivel megtudta hogy én is itt leszek így gondolta nem lehet egy nagyon vad buli.- magyarázkodott.

-Ohh értem. Egyébként nem lett volna fontos elhoznod. Észre nem vettem hogy nincs meg.- hazudtam.

Épp folytattam volna a sétám, az eredeti helyemre hogy felkapjan a kabátom és a táskám na meg hogy megkeressem Zoe-t mikor megpillantottam hogy Zoe hulla részegen táncol azzal a szőke sráccal akivel még 2 órával ezelőtt tök józanul sétált el. Teljesen lefagytam a látványtól. Az első gondolat ami átfutott az agyamon az volt hogy az anyja tuti megfog ölni, ugyanis úgy  engedett el hogy nekem kell rá "vigyáznom" mert (bárcsak fél évvel de) én vagyok az idősebb.

Harryt szó nélkül otthagytam és oda siettem Zoe-ért, felkaptam a cuccainkat és kimentem vele az ajtón. Zoe karját áthúztam a nyakamon és úgy próbáltam a kocsihoz vonszolni, több-kevesebb sikerrel. Már nem volt messze az autó mikor megbotlottam a saját lábamban és a barátnőmmel együtt a földre estem. Abban az pillanatban az egyetlen észszerű dolog amit tenni tudtam az a sírás volt. Teljesen kiborultam. Nem elég hogy az a szerencsétlen tönkre tette a ruhám még Zoe is teljesen leitta magát.

- Minden rendben?- egy rekedtes hangot hallottam a hátam mögül majd egy kéz érintette meg a vállam.

1. Fejezet.

Apa kérése…és Harry.

-Gracie, kicsim.! Gyere kérlek ide egy percre.!

Szólt apa és én már rohantam is lefelé a lépcsőn. Gyorsan megpillantottam magam a tükörbe. Inkább ne tettem volna.! A homlokomon egy óriás pattanás nézett „velem farkasszemet”. Nagyon zsír. Pont most.! Mikor, holnap este épp egy buliba mennénk Zoe-val.

- Itt vagyok.! - ugrottam oda apa elé.

- Gracie lenne egy kérésem. És ha tetszik ha nem megteszed.- nevetett fel.- Nézd csak itt ez a papír. Vidd el ezt Joe Stylesnak. Tudod, múlt nyáron voltunk ott kerti partyzni.

- Ááá igen rémlik valami.!- nevettem fel. –Ahol „csöppet” leittad magad és nekem kellett hazavezetni? Hát hogyne emlékeznék?!

- Csak fogd a papírt és menj.-intett kicsit sértődötten.

~~~

-9. 11. végre  megvan.! 13.- számoltam magamban a házakat mire megtaláltam azt a bizonyos épületet. Leparkoltam a ház elé és oda sétáltam az ajtóhoz. Kopogtam de senki nem nyitott ajtót. Mivel siettem nem nagyon zavartattam magam, egyszerűen benyitottam.

Bent dübörgő  zene fogadott és a nappali közepén egy meglehetősen magas fiú állt miközben épp a boxzsákot ütötte. Kétségbe esetten próbáltam magamra vonni a figyelmet hogy végre odaadjam a papírt és távozhassak innen de a hangos zene miatt esélyem sem volt. Kicsit haboztam majd oda léptem a zenelejátszóhoz és egyszerűen kikapcsoltam.

Hirtelen egy zöld szempár meredt rám.

-Te meg kivagy?- kérdezte csöppet sem kedvesen.

-Hmm..én Gracie Mill vagyok.Steve lány és ő küldött hogy hozzam el ezt a papírt Joe Stylesnak. Jó helyen járok?-kérdeztem félénken.

Igen. Én Harry Styles vagyok  a fia. Nos,akkor Gracie add csak ide a papírt és már távozhatsz is.-mondta.

Én szó nélkül átadtam a papírokat és kisétáltam az ajtón.

Már  hazafelé vezettem mikor a bevásárlólistáért nyúltam volna a mellettem lévő ülésre de nem volt ott.!

-Ó, te jó ég.!- szitkozódtam magamban.

A papírokkal együtt felfogtam a listát és azt is átadtam Harrynek, legalábbis azt hiszem úgy hívják. Gyorsan átgondoltam a lehetőségeket. Vagy vissza megyek és el kérem a listát vagy ma nem eszünk. Az utóbbi mellett döntöttem. Semmi kedvem nem volt egy újabb kellemetlen „beszélgetéshez”.

~~~

Hello apa.!- nyitottam be a házba.

Épp, kezdtem volna bele panaszkodásomba amikor megláttam hogy apu nincs egyedül. Joe-val ült a nappaliban az asztalnál egy sörrel a kezükben. Igen.! Az a Joe, apa munkatársa.

-Szia kicsim. Képzeld, nem sokkal azután hogy te elmentél Joe kopogott be és hiába próbáltalak hívni nem vetted fel. Kinek adtad oda a papírokat?-hangjában éreztem hogy sajnálja a dolgot.

-Hát, ott volt Harry. Azt mondta a fiad.-pillantottam Joe felé.

-Persze, persze jóltetted. Köszönöm Gracie.!-mosolygott rám.

Voltál boltban kincsem?-kérdezte apa.

Éreztem hogy elpirulok. Csak megráztam a fejem és  felmentem a szobámba. Semmi kedvem nem volt válaszolni a kérdéseire és elmondani hogy Harry milyen bunkó volt.

Még aznap este megbeszéltem Zoe-val a történteket. Harryt elkönyveltük magunkba az bunkó ám de meglehetősen helyes fiúnak.

~~~

Másnap reggel mikor a tükörben vizsgáltam volna a pattanásom nagy meglepetésemre nyoma  sem volt. Ezt betudtam annak hogy egy évbe legalább egyszer nekem is lehet szerencsém. Zoe-val délután elmentünk venni egy ruhát az esti partyra. Igazándiból egy házibuliba megyünk ahol alig ismerünk valakit de mivel mindketten szinglinek tudhatjuk magunkat tökéletes esemény az ismerkedésre. Már az első boltban megtaláltam a megfelelő ruhát. Egy fehér, rövid csipkés koktél ruhát választottam egy barackvirág színű övvel. Nem volt túl kihívó de nem is  volt egy apácaruha.

Otthon este félkilenc fele feltettem még gyorsan egy alapsminek és elmentem Zoe-ért. Kicsit megszenvedtünk a ház megtalálásával de végül meglett. Leparkoltam az utca másik oldalán a házzal szemben és elsétáltunk a házig.

Bevezető...

Gracie Mill vagy, 18 éves.  Londonban lakom egy  kertes házban az apámmal Steve-vel. Az  anyám 3 éve koromban elhagyott bennünket.  Nem nagyon hiányolom, apámmal elég jól megvagyunk a mi kis világunkban. Mesélek egy kicsit magamról.                                                                                                                                       Nem épp  egy bulizós  lány vagyok. Na jó, egyszer-kétszer havonta eljárok de megvagyok party nélkül is. Inkább mondanám magam visszafogottnak aki meg van magával. A baráti köröm sem túl „tág”. Szerintem ennyi elég  is. Most leírom milyen is vagyok külsőre. Lehet hogy azt fogjátok hinni hogy amit most mondani fogok az csak önsanyargatás DE tényleg nem vagy egy szépség. Szőkés-barna hajam van, kékes-zöld szemem. A magasságom is eléggé hogy is mondjam…szóval elég  magas vagyok  na.  Azért nem egy felhőkarcoló  de nem is az az alacsony  cuki típus. Mellesleg nem panaszkodom.. Apám próbál megvédeni  a fiuktól de „hálisten” nem kell nagyon törnie magát. Egyáltalán nem tolongnak az udvarlók. A legjobb barátnőm, Zoe eléggé hasonlít rám. Ha külsőleg nem is de belsőre nagyon egy hullámhosszon vagyunk. Nagyjából ennyi. Idővel úgyis megismertek...:)