3. Fejezet.

Váratlan fordulat

Felpillantottam és Harry állt mögöttem. Aggódó tekintettel nézett le rám.

- Persze, persze. Semmi baj.- gyorsan felálltam és letöröltem a könnyeimet. Zoe-ra pillantottam és láttam hogy elaludt a földön mindössze 2 perc alatt.

- Pedig nagyon nem úgy tűnik.- mondta Harry Zoe-ra mutatva.- Had segítsek. Haza viszlek titeket.- ajánlotta fel.-Vagyis...csak ha szeretnéd.

- Ömm..jó. Miért ne.- mosolyogtam rá szégyenlősen.

- A barátnődet beteszem a hátsóülésre. Szerintem ülj mellé és figyelj rá. Haza tudsz navigálni?- kérdezted nevetve. Gondolom azért hogy oldja egy kicsit a hangulatot.

Rendben.-  annyira zavarba voltam hogy többet nem tudtam kinyögni.

Harry az ölébe vette Zoe-t és berakta hátra a kocsiban. Én beültem a még mindig szunyókáló barátnőm mellé és szóltam Harrynek hogy indulhatunk. Elindította az autót és mondtam hogy merre menjen.

~~~

Az utazás közben azon kívül hogy mondtam mikor merre forduljon ő pedig bólintott más kommunikáció egyáltalán nem történt.

- Itt balra és ott is vagyunk.-mondtam megkönnyebbülve.

-Oké.-szólt vissza.- Megérkeztünk.

Harry kiszállt és kinyitotta nekem az ajtót. Zoe-t az ölébe vette és halkan benyitottam a házba. Hálaistennek nem volt otthon apa. Biztosan dolgozott. Harry felvitte Zoe-t a szobámba és befektette az ágyamba. Én addig megvártam őt a nappaliban.

-Hey, egyébként öhmm..Clarabell nem fog rád haragudni hogy csak úgy eljöttél?- szegeztem neki a kérdést mikor bejött a szobába.

- Biztosan megfogja érteni.-felelt.

-Egyébként köszönöm hogy hazahoztál. Fogalmam sincs mi lett volna velem nélküled.- hálálkodtam.

Igazán nincs mit. Részben az én hibám is. Tudod, az én haverommal táncolt a barátnőd. Én mondtam neki hogy hívja el tőled mert szerettem volna veled beszélni. Aztán mikor elindultam volna hozzád hogy dumáljunk  eltűntél. Mikor neked mentem...akkor is téged kerestelek, ezért nem néztem a lábam elé.- láttam hogy kezd elpirulni.

Teljesen lesokkolt amit mondott.

-Hűha, nem is tudom mit mondjak. Köszönöm.- ennyit voltam képes mondani.

- Én most megyek Gracie. Későre jár, menj feküdj le aludni.-kisétált az ajtón és én követtem.

Mikor kiértünk megálltam az ajtó előtt ő pedig felém fordult. A kínos csendet én törtem meg.

- Harry, kérlek apámnak egy szót se.-kérleltem szégyenlősen.

- "Egyáltalán történt valami?"-mondta nevetve.

Én is nevettem.

-Jóéjt Grac.

- Jóéjt.-mondtam majd láttam hogy elsétál. Még egy kicsit figyeltem, láttam hogy telefonált. Gondolom taxit hívott vagy valakit aki haza viszi.

Felmentem az emeletre. Letusoltam aztán befeküdtem Zoe mellé. Bár a szemem levolt hunyva nem jött álom a szememre. Egyre csak Harry-re gondoltam és arra hogy milyen más volt most mint az első találkozásunknál. Már majdnem aludtam mikor a telefonom rezgett egyet. Először azt hittem hogy apa érdeklődik otthon vagyok-e már de nem. 

Feladó: *ismeretlen szám*

Remélem még nem alszol. Csak annyit szeretnék mondani hogy ma este nagyon csinos voltál. Még azzal a rózsaszín folttal is a ruhádon.:$:) Harry voltam. Jóéjt.