11. Fejezet - folyt.
A kókusz illatú tusfürdő
Így, hogy Harry is a szobában volt cseppet sem volt olyan ijesztő a sötétség.
Pillanatokkal később forgolódásra, káromkodásra és nyögdécselésre lettem figyelmes.
- Minden rendben odalent? - kérdeztem Harryt.
- Hát, nagyjából. Aludj csak, komolyan.
- Úgy, hogy folyton furcsa hangokat elég nehéz. Nem kényelmes.?
- Nem olyan rossz, de tényleg! Utoljára mondom hogy ALUDJ!- utasított.
Az egyik kezemmel tapogatózni kezdtem magam mellett a földön és amikor megtaláltam Harry kezét megfogtam. Az, ahogyan összeértek z ujjaink elektromos sokként suhant át minden egyes porcikámon, gyorsan lerázva magamról ezt a furcsa érzést, húzni kezdtem felfelé.
- Gyeree, feküdj mellém.
- Hogy mi?
- Gyere már! Ne kéresd magad!
Nem kellett többször mondanom. Én az ágy egyik szélére húzódtam ő padig a másik szélére.
-Tudod..nem harapok.
- Tudom.- mondtam és valamicskével közelebb férkőztem hozzá.- Én sem.
- Hát, abban én nem lennék olyan biztos.- ugratott.
Nevetni kezdtem de rögtön abba is hagytam mikor ő is közelebb jött. Szaggatott lett a légzésem mikor a lábaink összeértek. Hallottam hogy neki is nehezére esik egyenletesen szedni a levegőt.
- Csak hogy tudd, piszkosul vissza kell fognom magam hogy ne tegyek valami olyat amit aztán magam is megbánnék..- vallotta be és a vallomásától tetőtől-talpig elpirultam.- Grac, ne haragudj.
Időm sem volt megkérdezni mire érti, óvatosan megfogta a derekamat oldalra fordított és háttal neki a mellkasához vont. ÚR ISTEN. Semmi kedvem nem volt panaszkodni, jajj-gatni de főkánt megharagudni rá. akkor és ott és úúgy tökéletesen biztonságban éreztem magam.
Szinte dörömbölt a mellkasomban a szívem és éreztem á hátamon, hogy az övé is vadul kalapál. Forró lehelete csiklandozta a tarkómat.
- Haragszol?. kérdezte rekedtes hangon.
- A legkevésbé sem..- mondtam és így is volt.
- Elképesztő az illatod...elképesztő vagy.
-A tusfürdő, kókusz illatú volt.- kuncogtam.
Megfordultam az ölelésében és egymás szemébe néztünk. Mikor, nem is olyan rég apám megkért hogy hozzak el pár papírlapot ebbe a házba és összefutottam ezzel a fiúval, a legvadabb álmaimban sem mertem volna elképzelni hogy Én, Gracie Mill itt fogok feküdni Harry Styles-szal. És ha valaki ezt mondta volt bizonyisten orvost ajánlottam volna neki. Csak néztük egymást és nem szóltunk. Végül én törtem meg a csendet talán nem a legmegfelelőbb mondattal..
- Jóéjt Harry.
- Jóéjszakát Garc.
Nem hiszem hogy erre számított, de nem mozdultunk, nem bontakoztam ki az öleléséből. Behunytam a szemem és megpróbáltam elaludni.